3.Fejezet 8.Rész Egyedül és költözés

*Kendall szemszöge*

Egyedül maradtam, pont amitől a legjobban féltem. Mi lesz ha mindenki itt hagy egyedül és elfelejtenek. Carlos halála óta ez a rettegés van bennem. Minden félelem összegyült és kényszerít hogy rettegjek, de miért ez a kérdés ami foglalkoztat.
-Szia. Mi a baj?-kérdezte Louisa
-Szia. Ennyire látszik?-mondtam.
-Igen. Na el mondhatod nekem.-biztatott
-Jó.-mondtam.-Csak az bánt, hogy mi lesz ha mindenki elmegy, és el felejtetek engem örökre.-mondtam lehajtott fejjel.
-Jaj te kis hülye, ilyen soha nem fog előfordulni.-mondta és elment. Jaj de jó, megint egyedül. Hát mivel unatkoztam, be mentem a stúdióba, ami szintén ki volt halva.
"De jó ilyen csak velem lehet."-mondtam magamba. Így leültem és gitároztam. Mire észbe kaptam már  este 8 óra volt. Így haza mentem. Felmentem, és be álltam a jó forró zuhany alá. (Ettől folyton hamarabb elaludtam.) Felvettem a pizsamám és lefeküdtem aludni. Reggel mikkor felkeltem, senki nem volt otthon. De isteni! Ezért megreggeliztem és leültem TV-t nézni. Felhívtam Katit, hogy jöjjön át. Nagy meglepetésemre hangposta. Ekkor gúnyosan felröhögtem. De jó, meg fogok őrülni.

*Este*

Most mindenki itt van és elmondtam min gondolkoztam.
-Figyeljen ide mindenki. Bejelentenivalóm van.-mondtam és felálltam az asztalra-Úgy döntöttem, hogy elköltözöm.-mondtam. Erre mindenki ledöbbent.
-De miért?-kérdezte James.
-Hogy miért? Már semmi nem az ami régen volt. Mindenki éli a világát, ezért én külön szeretnék élni.-mondtam és elindultam felfelé.
-Mikkor költözöl?-kérdezte Kev.
-Holnap.-és fel mentem csomagolni.
-Hiányozni fogsz.-jött be Kevin.
-Hát tudod, minden változik.-mondtam és megöleltem.
-De azért el fogsz jönni minden héten?-kérdezte.
-Megígérem, hogy eljövök.-fordultam meg és folyattam a csomagolást. Ő kiment. Mikor készen lettem,  lementem vacsorázni. Utána felmentem és aludtam. Reggel végigjártam a házban minden egyes szobát és feltörtek az emlékek. Az amikor még Carlos-sal hülyéskedtünk az április elsejét. Ezek nagyon szépek és jók, de ha döntöttem, akkor az úgy lesz. Lementem és elkezdtünk búcsúzkodni.
-Vigyáz magadra!-mondták egyszerre.
-Ti is magatokra és egymásra!-odaadtam Kevinnek a kulcsom, s ki mentem. Már a kocsim a ház előtt állt és magam mögött hagytam a villát ÖRÖKRE. Az új házam a város másik oldalán található. Kevin életében ez volt az utolsó felvonásom.